2012. november 19., hétfő

Miért éppen...? (1.) - University of Leicester

Mivel az elején letisztáztam, hogy ez a blog inkább lesz személyes, ezért illene egy kicsit a saját dolgaimról is beszélni. Leírtam fentebb, hogy hogyan válasszatok egyetemet, vagyis néhány tippet, de talán még jobban jönne, ha leírnám, én mit választottam, és miért. Tehát most ez jön szépen sorjában. Az első, amit gorcső alá veszek, az a University of Leicester.

Három egyetembe mindig is szerelmes voltam, ezek a University of Glasgow, a University of Edinburgh és a University of Keele (amit egyébként kiválasztottam, így arról is szó lesz). Sajnos a leicesteri egyetem nem rendelkezik olyan impozáns épülettel, mint ez a három, azonban így is nagyon elnyerte a tetszésemet a campus.


Sajnos földrajzi pozíciómból ítélve nekem nehezebb eljutni azokra az egyetemi nyílt napokra, amiket mostanság hirdetnek az egyetemek, így többnyire a google-re, mások tapasztalataira és néhány videóra tudok csak alapozni. Amit láttam, azok meggyőztek, nagyon tetszik az egyetem atmoszférája, az a nyüzsgés, amit felfedezni véltem - szóval láttam a pezsgő életet, amire szerintem sok egyetemista vágyik.

Persze nem csak ezek a fontosak, sőt, valamiért ez a leglényegtelenebb. Amikor az egyetemeket néztem, akkor elsősorban a szakmai elismertséget kutattam. A The Complete University Guide ez évi rangsora a 20. helyre tette az egyetemet, így ez esetben nem lehet probléma. Ez a tény önmagában viszont nem szabad, hogy elég legyen, nekem a tanszéket is meg kellett néznem, ahol tanulni kívánok.


Az előadótermek modernek és felszereltek, kutatás szempontjából is minden igényt kielégítenek, és ezt több ott tanuló diák megerősítette. A könyvtárban is mindent meg lehet találni, ami a tanulmányok zavartalan folytatásához kell, panaszra tehát semmi okom eddig.

A kollégiumok ára mondjuk a legtöbb egyetemi kampuszon körülbelül ugyanolyan áron van, így inkább azok minőségére figyeltem. A képek és videók alapján meg vagyok elégedve, és vannak en-suite szobák is, amiknek én személy szerint a legjobban örülnék.

Másik tényező még maga Leicester városa. Londonban is van híresebb egyetem, amit kinézhettem volna magamnak, de kerülni akarom a már túlontúl is hatalmas városokat, és persze a megélhetés költségeire is figyelni kell. Leicester kitűnő áthidalás a túl nagy városok és a nekem már kicsi városok között. A közlekedés nem túl drága, ráadásul az sem biztos, hogy szükség lesz rá, és egy nagyobb városban már könnyebb találni diákmunkát, mint mondjuk Staffordban.

2012. november 18., vasárnap

Mi kell egy sikeres felvételihez? (4.) - Referencia

Az utolsó, de szintén fontos dolog, ami feltétlenül szükséges a jelentkezéshez, az a Reference Letter. Bár írtam, de szerintem ez anélkül sem meglepetés, hogy a referencia levél nem a te felelősséged - vagyis, nem teljesen. A referenciát lehetőleg egy tanárodnak kell írnia, aki ismer téged, aki tanított téged egy jó ideig, és lehetőleg jó viszonyban is voltatok. Így a te dolgod abban merül ki, hogy keresel egy tanárt, és megkérdezed tőle, hogy hajlandó lenne-e referenciát írni neked. Szinte biztos vagyok benne, hogy ezzel nem lesz probléma.


Ami ajánlatos, bár nem feltétlenül szükséges, hogy angolul is tudjon a tanárod. Előfordulhat ugyanis, hogy valamilyen módon (telefon vagy e-mail, ez utóbbi a gyakoribb) felveszik a kapcsolatot, csak hogy megerősítsék, a referenciát adó személy él és lélegzik, és nem csak egy képzeletbeli barát írta. Vagy te.

Sok tippet ezzel kapcsolatban már nem tudok adni, de még azért szó lesz erről a későbbiekben.

2012. november 17., szombat

Mi kell egy sikeres felvételihez? (3.) - Personal Statement

Az érettségit és a nyelvvizsgát tisztáztuk. Igazából ez utóbbi az a két dolog, ami egy magyar egyetemi felvételihez is kellene. És innentől tér el (szerintem előnyére) az angol rendszer, mivel nem elég csak a tudásodról papíron számot adni, hanem más módon is magadra kell vonnod a figyelmed.
Az egyik ilyen az ún. Personal Statement, azaz motivációs levél. Ma erről fogok néhány szót írni, illetve néhány tippel szolgálni. Amikor a UCAS-on beadod a jelentkezésedet (a menetéről később részletesen írok), addig nem fejezheted be a jelentkezési folyamatot, amíg ezt meg nem csinálod.
A Personal Statementnek nem kell hatalmasnak lennie, korlát is meg van adva, maximum 4000 karakter vagy 47 soros kell, hogy legyen az írásod. Néhány helyen azt olvastam, hogy ez kevés, valahol meg azt, hogy ennyit is elég problémás megírni. Én mindkettőnek igazat tudok adni, bár személy szerint a második típusba tartoztam.


A Personal Letter legfontosabb tulajdonsága, hogy felhívd magadra a figyelmet. Az egyetemek, amikor átfontolják, felvegyenek-e, ez alapján is dönteni fognak. Így ide kell igazából mindent írnod, ami a UCAS-on egyszerűen képtelen vagy megadni: miért is akarsz arra az egyetemre menni, és miért akarod azt tanulni, amit megjelölsz. Ha nem vagy elég motivált, és ez nem látszik a levélben, akkor a saját esélyeidet fogod rombolni.

Az én motivációs levelem szerkezeti felépítése a következő módon épült fel:
  1. Bevezetés, miért döntöttem úgy, hogy Angliában akarok tanulni
  2. Miért akarom az adott egyetemi képzést választani. Ezt azon keresztül vezettem be, hogy a kriminologia mindig is a hobbim volt.
  3. Azok a képességeim, amik relevánsak az adott képzéssel.
  4. Tapasztalatok\munkák, iskolai tevékenyésgek, amik relevánsak az adott képzéssel.
  5. Mit remélek elérni az adott képzéssel, milyen képességeket és tapasztalatokat remélek szerezni.
  6. Befejezés. Kis önfényezés, illetve, hogy miért az adott egyetemet választottam.
Amint befejeződik a Personal Statement-emnek a javítása és átnézése, felteszem a honlapra, hogy egy kis segítséget nyújtson. Ezen a linken pedig rengeteget elolvashattok, mindenféle témában. Viszont egyet most szeretnék tisztázni! A motivációs leveleteket csakis saját kútfőből csináljátok! Ötleteket lehet meríteni másokéból, de csakis ennyit, ne emeljetek át részleteket máshonnan! Mint tudjuk, a plagizálás nem vicc, az egyetemek ellenőrizni szokták (és a UCAS is), és ha észreveszik, akár azonnal elutasító választ küldhetnek.

Még rengeteg tippet olvashattok a PS-el kapcsolatban, ezeket itt olvashatjátok. Angolul. Remélem, abban a szakaszban, ahol a motivációs levelet írók járnak, ez már nem okoz problémát.

Mi kell egy sikeres felvételihez? (2.) - IELTS, TOEFL

Előzőleg már beszéltem az érettségiről, most jöhet egy újabb dolog, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy felvételt tudj nyerni egy brit felsőoktatási intézménybe. Ez pedig a nyelvvizsga.
Mivel már nem ritka az, hogy egy végzős gimnazistának középfokú, vagy akár felsőfokú vizsgája van, ezért már lehet fogalmunk arról, hogy mi is a nyelvvizsga, milyen részei vannak. Sajnos az angol egyetemek az itt legismertebb nyelvvizsgákat (pl. Euro, DEXAM, Origo, Telc, stb.) nem fogadják el, hiszen nem tudják pontosan ezek szerkezetét.

Tehát amire szükségünk van, az az ún. TOEFL vagy IELTS nevezetű nyelvvizsga.


Én személy szerint az IELTS mellett döntöttem, hogy miért, magam sem tudom. Persze különbség van a kettő között, de nem lehet egyöntetűen eldönteni, hogy melyik a jobb. Azért különbségek vannak, ahogy egyezőségek is.
  • A TOEFL Speaking része gépesítve van, ezt úgy kell értelmezni, hogy egy mikrofonba kell mondani a kérdésekre a választ, amit később majd "elemeznek". Az IELTS-nél élő személlyel történik a beszélgetés.
  • Az IELTS-nél van az ún. Academic és General vizsga. Az Academic kell az egyetemre jelentkezőknek, ami egy kicsit nehezebb, a General inkább a középfokú tanulmányokat folytatóknak kell. TOEFL-nél ilyen nincs.
  • Az ún. TOEFL iBT egy "computer based" vizsga, azaz számítógépen keresztül történik a vizsga megírása. Van hagyományos fajta is, de már nagyon ritka. Az IELTS-nél is megtalálható mindkét fajta, de ott még a hagyományos, papír alapú az elterjedtebb.
  • A TOEFL vizsgát a Fulbright Központ, az IELTS-t a British Council szervezi.
  • A TOEFL ára 220USD, az IELTS-é jelenleg 48 000 forint.
És még van persze különbség, de annyira nem ástam bele magam a TOEFL vizsgába, hogy mindent tudjak. Hogy miért az IELTS mellett döntöttem, majd később leírom.

Az egyetemek meghatároznak egy bizonyos eredményt, amit el kell érni ezeken a vizsgákon. A TOEFL-nél általában 90 pont körül kell elérni (és van egy bizonyos minimum szint minden modulnál, ez általában 21 pont), míg az IELTS-nél 6.0-6.5 (utóbbi gyakoribb) pontot kell minimum elérni (modulonként minimum 5.5-6.0 ponttal), de ez lehet magasabb is, ha például orvosi képzésre jelentkezel (ez esetben 7.0 felett, modulonként 6.5 feletti eredménnyel).

Az egyetemek ál

2012. november 16., péntek

Mi kell egy sikeres felvételihez? (1.) - Érettségi

Ahhoz, hogy valakit fel is vegyenek az általa kinézett angliai egyetemre és szakra, ahhoz több dolog is kell, ugyanúgy, mint a magyar rendszerben. Amíg nálunk ponthatárok vannak, addig ott egy kissé más a felvételi rendszer, erről szeretnék most beszélni.
Azt már talán tudjátok, hogy a UCAS-on keresztül kell jelentkezni (amiről majd később sokat fogok írni). Azonban egy angliai felvételi folyamat jó néhány dologban eltér a magyartól, és szerintem előnyére. Az itteni rendszer egy kicsit olyan, mintha droidokat akarnának felvenni, ahol csak a ponthatár számít.
Röviden, ami kell a sikeres felvételihez, pontokba szedve:
  1. Egy lehetőleg nagyon jól sikerült érettségi: értsd ez alatt, hogy négyes alatt ne nagyon legyen jegyed, de a szín ötös több, mint jó lenne, illetve egy-két tantárgyból ha leteszed az emelt szintűt, az sem hátrány.
  2. Nyelvvizsga. Na nem Rigó utcai, azt ők nem fogadják el. Az angol felvételihez az egyetemek olyan nyelvvizsgát kérnek, amit ismernek. TOEFL és IELTS, amit elfogadnak.
  3. Motivációs levél, amit te magad írsz meg.
  4. Referencialevél, lehetőleg egy tanárodtól.

Most az érettségiről szeretnék néhány szót szólni, a többi pontnak majd lesz mind külön-külön saját bejegyzése. Tehát, mint fent írtam, az érettséginél ajánlatos, ha négyesnél rosszabb jegyet nem szerzel, mert bár néhányak szerint könnyen be lehet jutni külföldi egyetemre, ez akkor sem jelenti azt, hogy nyugodtan hátradőlhetünk, ha eljön a vizsga. Félreértés ne essék, egyáltalán nem lehetetlen felvételt nyerni.
Néhány egyetem honlapján szinte az összes európai országnak ott van külön-külön, hogy hogy fogadják el az érettségi jegyeidet, de érdemes még akkor is írni nekik, ha az információ világos, mint a nap. A leveledbe érdemes belefoglalni akkor már azt is, hová és milyen szakra jelentkeznél, miből és milyen szinten vizsgázol, illetve milyen jegyeket vársz. Ha jól tudom, a legtöbb intézményt csak a jegy érdekli, százalékos eredményt nem várnak, persze erre is volt ellenpélda (University of Surrey).
A válasz sokban fog segíteni abban, hogy felmérd a helyzetedet reálisan, és el tudd dönteni, hová jelentkezz. Egyértelmű, hogy ha mondjuk az érettségi jegyeid 55544, és szín ötöst kérnek, akkor átgondolod, hogy oda érdemes-e beadni a jelentkezést. Jobb biztosra menni, hisz nem magunk ellen dolgozni.
Rengeteg egyetem volt, aminek már írtam a jegyeimmel kapcsolatban (Leicester, Surrey, Keele, Essex, Exeter, Edinburgh, Durham, stb.), és mind segítőkész volt. Így akármennyire is érzed magad biztosnak abban, hogy felvesznek, előtte mindig érdeklődj az egyetemnél! Így nem fog meglepetés érni.

Mikor és hogyan vágjunk neki?

Fontos dolog az is, hogy az embernek nem szabad a legutolsó pillanatban nekivágnia. Az én káromból talán tanulhat mindenki, hiszen az érettségim megvan, és csak későn jutott eszembe (február) az a lehetőség, hogy kint folytassam tanulmányaimat. Persze azzal sincs baj, ha az ember az érettségi után vág bele, annak is megvan a maga előnye. Például, hogy nem idegeskedünk az érettségi miatt, ha megvan (vagy épp letehetjük valamiből az emeltet, ha még nincs meg, de rájöttünk, oda kell).

A legjobb, ha már 11. osztályban elkezdi a gyerek és a szülők a készülődést. Ahhoz, hogy felvegyenek egyetemre, több dolog is kell, valamelyik pedig időigényes.
A legfontosabb dolog a nyelv. Hiába szereztük már meg hamarabb a nyelvvizsgát, azt nem fogadják el, csak a TOEFL-t vagy az IELTS-t (esetleg a CAE nyelvvizsgát). Most nem beszélek ezekről, később külön bejegyzést szentelek nekik, de ez is kell a sikeres felvételihez. Már pedig, ha megy a nyelv, az még nem biztos, hogy elég, és lehet, hogy még sok-sok tanulásra lesz szükség. És ha mindenképpen az érettségid utáni szeptemberben már a szigeteken akarsz lenni, akkor jobb, ha jó hamar elkezded a felkészülést.
Arról nem is beszélve, hogy az sem megy egy-két perc alatt, amíg eldöntöd, hogy mit akarsz tanulni, és hol.

A legfontosabb tehát, hogy teljes körültekintéssel vágjunk bele a felvételinek, máshogy nem lehet. Utána kell nézni, hogy mire lesz szükség, és hogy mit is akarunk pontosan. Egy biztos, remélhetőleg a blogom ebben majd segítséget tud nyújtani az ide tévedőknek.

2012. november 15., csütörtök

Hogyan válasszunk egyetemet?

Ha valaki arra adja a fejét, hogy Angliában tanuljon, akkor hamar látni fogja, hogy a lehetőségek teljes tárházával találja szembe magát. Több, mint kilencven egyetem közül tudunk válogatni, így meglehetősen nehéz eldönteni, hova tovább.

Az, hogy valaki miként dönt, meglehetősen sok dologtól függ. Egyértelműen egy jobb presztizsű egyetem a jobb választás, hiszen így a legkönnyebb választani. Vegyük például Anglia két leghíresebb egyetemét, a University of Oxfordot és a University of Cambrigde. Az ott szerzett bármilyen diploma az embernek aranyat ér, hiszen ennek a két egyetemnek a neve összenőtt a "legjobb" fogalmával.

Ha valaki azt akarja megnézni, hogy a majdnem száz angliai egyetem közül melyiknek milyen a megítélése, annak a The Complete University Guide nevű oldalt ajánlom. Itt évről-évre különböző faktorok alapján pontozzák az egyetemeket.

Persze nem csak a presztizs számít, van olyan, aki földrajzi helyzet alapján akar dönteni. Vagy már régóta vágya, hogy pl. Leicesterben éljen. Mekkora a campus, milyen lakhatási lehetőségek vannak, mennyire fejlett az adott tanszék az egyetemen, a város nagysága, szórakozás, részidős munkalehetőségek, ösztöndíjak. Ezek nagyon lényeges információk a választáskor.


Amit nagyon ajánlok, az az, hogy ha már kiválasztottál mondjuk tíz egyetemet (lehet, hogy még többet fogsz, és csak utána selejtezel), akkor olvasd át a honlapot. Vagy, ami még jobb, rendelhetsz szinte minden egyetemről ingyen és bérmentve prospektusokat, amik igen komoly, akár 200-300 oldalas könyvek. És még egyszer mondom, ingyen kiküldik neked. Érdemes megrendelni ezeket a prospektusokat a kinézett egyetemről, mert abba tényleg minden (oké, majdnem minden) benne van, amit tudni akarsz és tudni kell. Általában az egyetemek honlapján az Order a prospectus link alatt találjátok azt a lapot, ahol a címedet és néhány adatod megadásával már küldik is neked (volt, amikor három(!) nap alatt megjött). Amire figyelj, hogy ha undergraduate képzésre jelentkezel, akkor undergraduate prospectus kell, még ha postgraduate, akkor azt rendeled.
(ha esetleg nem találnád az order a prospectus linket a honlapot, csak használd a google-t. Például: Univerity of Keele, order a prospectus)

A saját érdekeltségeid és fontosnak tartott dolgaid alapján már könnyebb lesz leszűkíteni a lehetőségeket arra az öt egyetemre, amit választani akarsz. (persze nem feltétlenül öt különböző egyetem kell, de én ajánlom, hogy ne ugyanott jelölj meg öt képzést)

2012. november 14., szerda

Tandíj Nagy-Britanniában

Bár a blog címe az, hogy Tovább(tanulni) Angliában, de megígértem, hogy néhány szót szólok Anglia, Észak-Írország, Wales és Skócia egyetemeiről, illetve inkább felsőoktatási rendszeréről, mivel ebben is vannak különbözőségek. Amire a leginkább kíváncsiak lehettek, az maga a finanszírozás és tandíj kérdése. Biztos hallottatok rémisztő összegeket...




1. Anglia
Mivel kezdjük, ha nem a ködös Albionnal... azt hiszem, azzal a ténnyel mindenki tisztában van, hogy aki Angliában akar tanulni, annak meglehetősen nagy pénztárcával kell rendelkeznie. Vagy nem? Nos, lássuk a tényeket.
A brit középiskolásoknak hatalmas sokk lehetett, amikor idén úgy döntöttek, hogy a tandíj összegénél Angliában 9000 fontos plafont vezetnek be, ami azt jelentette, hogy az egyetemek maximum 9000 fontot kérhetnek el egy évre az Unióban és az Egyesült Királyságban élő tanulóktól (a többi ország tanulóinak nincs maximális összeg, így a határ a csillagos ég...). Ez pedig hatalmas összeg, körülbelül 3 millió forintnak felel meg egy évre, ez pedig egy átlag magyar pénztárcája nem tudja finanszírozni.
A tandíjra megoldás lehet a Student Loan (diákhitel). Sokan félve nyúlnak hozzá, én személy szerint úgy vallom, hogy a magyar diákhitelnél jóval kedvezőbb, mivel csak egy bizonyos fizetési szint felett kell fizetni a törlesztést (ha jól emlékszem 21.000 font ez a plafon, ha ott dolgozol), a diploma megszerzése után leghamarabb a következő év áprilisában, illetve 30 év múlva elévül. Persze így sem hangzik túl jól, hiszen valószínűleg ez azt jelenti, hogy 30 évig fizetned kell. Magyar diákok is felvehetik a diákhitelt.

2. Skócia
Skócia ebből a szempontból jóval kedvezőbb helyzetben van. Először is, ott nem tudok 9000 fontos tandíjról. De ami még fontosabb, hogy Skócia és az EU-s országok diákjainak (ez alól kivételt képez Anglia, Wales és Észak-Írország) az állam kifizeti a tandíját, teljes egészében, amit nem kell visszatéríteni. Ehhez csak a SAAS-on (Student Awards Agency for Scotland) keresztül kell intézkedni, amint kézhez kapod a sikeres egyetemi felvételi leveled.

Viszont tudni kell, hogy a skót állam csak az első diplomát fizeti ki, így ha már van (vagy esetleg elkezdtél) egy másik EU-s országban egy egyetemi képzést úgy, hogy azt az állam finanszírozta, akkor más a helyzet. Ha már megszerezted a diplomát, neked is fizetned kell, ha pedig mondjuk egy évet eltöltöttél teszem azt az ELTE-n állami hallgatóként, akkor egy évet nem fognak kifizetni neked. De természetesen felvehetsz rá diákhitelt.

3. Wales
Itt nagyjából ugyanaz a helyzet, mint Angliánál, így nem írom le még egyszer. Tandíj. Diákhitel.


4. Észak-Írország
Ott megint csak kedvezőbb feltéltelek vannak. Az ottani és az EU-s diákok jelentkezhetnek az ún. FFS-en (Free Fees Scheme) keresztül, így nekik nem kell tandíjat fizetni.

A továbbiakban főleg Angliáról és az ottani felsőoktatásról lesz szó.

Bevezetés: Mit és hová?

Miután tisztáztam, hogy miért is indítottam ezt a blogot, azt hiszem, le kell írnom egy kicsit pontosabban, hogy mit is akarok csinálni. Ahogy már írtam, két szándékom van, az egyik a megtett út rögzítése, a másik pedig mások segítése.

Még évekkel ezelőtt megszületett bennem az a tudat, hogy a gimnázium elvégzése után szeretném valahol máshol folytatni a tanulmányaimat. Mindig is vonzott a külföldi lét, a teljesen más élet megszokása, különböző emberek megismerése és persze szebbnél-szebb városok megismerése. Az érettségit már letudtam, és körülbelül fél éve született meg a teljes elhatározás, hogy végig fogom vinni a terveimet.

Először azt kellett eldöntenem, hogy mit is akarok tanulni. Ez mindenkire vonatkozik, aki tovább akar tanulni, ezt gondolom nem feltétlenül muszáj közölnöm. Mindenki egyéni dolga ez, néhány dolgot át kell fontolni ahhoz, hogy rájöjjön az ember, mivel akar foglalkozni később. Ami fontos, hogy rájöjj:
  •  miben érzed magad erősnek
  •  mi az, ami érdekel, amit úgy gondolsz, nem unnál meg
  •  mennyire van az előző kettő alapján elképzelt dolognak jövője, egyáltalán értelme
Az első dolog egyértelmű, ha valaki nem jó matekból, nem fog elmenni a bankszektorba dolgozni, vagy aki nem jó angolból, nyelvésznek elmenni. Ezek igazak a második állításomra is, olyat nem csinál az ember, ami nem érdekli. De attól, hogy találsz egy olyat, ami érdekel is, és jó is vagy belőle, az még nem az út vége. Az ember a saját jövőjével játszik, így nem vághat bele rögtön az első dologba, ami szembe jön veled. Meg kell hát találnod az egyensúlyt.




Én személy szerint mindig is nagy érdeklődéssel álltam mindenhez, ami krimi, ami bűncselekmény. Szerettem megvizsgálni ezeket a dolgokat mindenféle szemszögből. Kikeresve, hogy milyen képzések vannak ebben a témában, hamar rátaláltam arra, hogy az nekem a Criminology megnevezésűek kellenek.

Ha eldöntötted, mit akarsz, már csak a hol kell. Erre a legjobb oldalnak talán a következőt ajánlanám: UCAS Course Finder

Ennek segítségével tudtam eldönteni, hogy mit és hol akarok tanulni. Kivétel nélkül tehát:
  • University of Essex - Criminology (Including one year abroad)
  • University of Essex - Criminology and American Studies (Including one year abroad)
  • University of Keele - Criminology
  • University of Portsmouth - Criminology and Forensic Studies
  • University of Leicester - Criminology
Na, de egyelőre ez nem rólam fog szólni: még nem adtam be a jelentkezést, mert egy-két dolog hátravan, mielőtt megtehetném.

Legközelebb Skócia, Anglia, Wales és Észak-Írország egyetemeiről és az aközötti különbségekről fogok írni.

2012. november 13., kedd

Bevezetés: Miért?

Először is, üdvözlet minden idetévedőnek!
Ezt a blogot elsősorban azért hozom létre, hogy valamilyen formában megőrizhessem annak az útnak az emlékeit, melynek során teljesítem a fő álmom, és kijutok egy angliai egyetemre tanulni. Másodsorban pedig, és ezt is ugyanolyan fontosnak tartom, szeretnék segíteni mindenkinek, aki hasonló szándékkal élne.





Az elején tehát több lesz a segítség része, ahol leírom azokat a nehézségeket, amikkel én is megküzdöttem, így talán nektek már könnyebb lesz.

Remélem, egy-két embernek tudok valami hasznosat is mondani.